THIRRING Lajos Anépesség fejlődése alföldi városaink belterületén és külterületén. El. 1933. dec. 23., 1. évfolyam Karácsonyi melléklet 16-18. Táblákkal

Mi történt Erdély városaival 1910 óta? Tan. 1934. jan. 18., 2. évfolyam 13. sz. 1-3. Táblákkal

A Felvidék városainak sorsa. Tan. 1934. jan. 28., 2. évfolyam 22. sz. 1-2. Táblákkal

A Felvidék városainak és 10 ezer főnél népesebb községeinek fejlődése 1910-30 között. Adatközl. 1934. jan. 30., 2. évfolyam 23. sz. 2-4. Táblával

A Felvidék legnagyobb városai 1880 óta. Adatközl. 1934. márc. 25., 2. évfolyam 68. sz. 1-2. Táblával

A Felvidék legmagyarabb városai. Adatközl. 1934. márc. 27., 2. évfolyam 69. sz. 1-3. Táblával /ld. STUD 1934. 68. sz./

A Ruténföld városai. Adatközl. 1934. márc. 28., 2. évfolyam 70. sz. 1-3. Táblával

Az elszakított Felvidék városai 1880 óta. Tan. 1934. ápr. 19., 2. évfolyam 86. sz. 1-2. Táblával /Bártfa, Besztercebánya, Eperjes és Igló városok nemzetiségi statisztikája./

A felvidéki városok a csehek kezén. Tan. 1934. ápr. 20., 2. évfolyam 87. sz. 1-2. Táblával

A Felvidék városai. Tan. 1934. ápr. 21., 2. évfolyam 88. sz. 1-2. Táblával /Nagyszombat, Nyitra, Selmecbánya és Trencsén városok nemzetiségi statisztikája./

A Bánság és a Szászföld városaiban tíz magyar gyermek közül csk három járhat magyar iskolában. El. 1934. máj. 3., 2. évfolyam 98. sz. 1-2. Táblával Magyar nyelven való oktatás Erdély bánsági és szászföldi városaiban (Beszterce, Karánsebes, Lippa, Lugos, Medgyes, Nagyszeben, Oravicabánya, Orsova, Resicabánya, Segesvár).

Kétféle cseh statisztika. El. 1934. máj. 8., 2. évfolyam 102. sz. 1-2. Táblával /Magyarok és németek száma az 1930-as népszámlálás és az 1929-es választási statisztika adatainak összehasonlítása alapján Selmecbányán, Nyitrán, Eperjesen, Nagytapolcsányban és Ruttkán./

Cseh-Szlovákia nemzetiségei és szavazói. El. 1934. máj. 9., 2. évfolyam 103. sz. 2-3. Táblával

R. A. A Felvidéknek 42 városában és községében él 2.500-nál több magyar. Tan. 1934. máj. 30., 2. évfolyam 119. sz. 1-3. Táblákkal

A felvidéki városok népmozgalma kedvezőbb, mint a csehországi és a morvaországi városoké. El. 1934. szept. 21., 2. évfolyam 196. sz. 4.

KOVÁCS Alajos Városi lakosok voltak-e a románok? Tan. 1935. jan.1., 3. évfolyam 1. sz. 1-2. Táblákkal /Forrás: Togan, Nicolae: Românii din Transilvania la 1733. Conscripţia episcopului Ioan In. Klein de Sadu. In: Transilvania, XXIX. 1898. Nr. 9-10. 169-213./

Eladósodtak a bácskai és bánáti magyar városok. Adatközl. 1935. febr. 9., 3. évfolyam 34. sz. 3.

Románia kisebbségi iskoláinak statisztikai adatai. Adatközl. 1935. ápr. 4., 3. évfolyam 77. sz. 4. Táblával

ORMAY Imre Vidéki városaink szociális áldozatai. Krit. 1935. ápr. 7., 3. évfolyam 80. sz. 3.

A magyar városok egészségügyi szolgálata. El. 1935. ápr. 26., 3. évfolyam 93. sz. 2. Grafikonnal

Pécs város közterhei. El. 1935. máj. 2., 3. évfolyam 98. sz. 2. Táblával

Német városok száma. Adatközl. 1935. máj. 15., 3. évfolyam 109. sz. 2. Táblával

[MÓRICZ Miklós] M. M. A városok földbirtoka. El. 1936. márc. 10., 4. évfolyam 58. sz. 1-4. Táblával

A városok földbirtoka 1935-ben. Adatközl. 1936. márc. 12., 4. évfolyam 60. sz. 4-6. Táblákkal

A magyar városi háztartás statisztikai tanulságai. El. 1936. márc. 25., 4. évfolyam 71. sz. 5-6.

[MÓRICZ Miklós] M. M. A magyar városok ingatlanvagyonának értéke. El. 1936. ápr. 8., 4. évfolyam 82. sz. 1-4. Táblákkal

[MÓRICZ Miklós] M. M. Adóteher a városokban és a községekben. El. 1936. ápr. 10., 4. évfolyam 84. sz. 2-5. Táblákkal

[NAGY Lajos] N. L. Nyugdíjteher a magyar városok költségvetésében. El. 1936. szept. 26., 4. évfolyam 202. sz. 1-4. Táblával

[RUISZ Rezső] R. R. A magyar városok földvagyona 0.002 % tiszta jövedelmet hoz. El. 1936. nov. 4., 4. évfolyam 232. sz. 1-4. Táblákkal

[NAGY Lajos] N. L. A reformátusok arányszámának csökkenése az alföldi városokban. El. 1937. febr. 2., 5. évfolyam 26. sz. 3. Táblával