Az elszakított területek szerepe Budapest idegenforgalmában. Adatközl. 1934. szept. 23., 2. évfolyam 198. sz. 3.
Alig 40.000 idegen él Budapesten. Adatközl. 1934. okt. 10., 2. évfolyam 211. sz. 4.
A társadalmi emelkedés állomásai. El. 1940. okt. 8., 8. évfolyam 207. sz. 2-3.
F. F. Bevándorlás Budapestre és a földbirtokviszonyok. El. 1941. jan. 13., 9. évfolyam 9. sz. 6.
[MÓRICZ Miklós] M. M. Budapesten csak minden harmadik dolgozó bennszülött. El. 1941. jan. 21., 9. évfolyam 16. sz. 2-4. /Forrás: Thirring Lajos: "A kereső népesség születési hely és foglalkozás szerint". In: Magy. Stat. Szemle, 1940. 10. sz. 821-852. p./
[MÓRICZ Miklós] M. M. Az építési statisztika szerint egyre tart a lakosságnak Budapest felé és környéke felé való tömörülése. El. 1941. márc. 3., 9. évfolyam 51. sz. 1-3. Táblával
KISS István Nagy Budapest közvetlen vonzásterülete. El. 1941. aug. 21., 9. évfolyam 170. sz. 1-2.
[MÓRICZ Miklós] M. M. Budapestet a nyugati magyarság építi, a keleti csak fokozatosan jutott el belé. El. 1942. jan. 28., 10. évfolyam 22. sz. 1-3. Táblával
[MÓRICZ Miklós] M. M. A hazatért északi részek és még Kárpátalja népe is többet látogatja Budapestet, mint a trianoni terület lakossága. El. 1942. szept. 4., 10. évfolyam 179. sz. 1-4. Táblákkal
Budapest elővárosaiban kevesebb a bennszülött, mint a fővárosban. El. 1944. aug. 22., 12. évfolyam 143. sz. 3-4. Táblával