Írni-olvasni tudás Magyarországon. Adatközl. 1933. nov. 7., 1. évfolyam 30. sz. 2-3.
Magyarország az írni és olvasni tudás szempontjából az erősen haladó országok sorába tartozik. El. 1934. aug. 25., 2. évfolyam 178. sz. 1-2. Táblával
Legműveltebb vármegyénk Sopron, a legutolsó helyen Szabolcs-Ung áll. El. 1934. szept. 1., 2. évfolyam 180. sz. 3. Táblával
Küzdjetek a tudatlanság ellen. Adatközl. 1934. szept. 4., 2. évfolyam 182. sz. 1.
MÓRICZ Miklós Magyarország népének műveltsége 1920-ban és 1930-ban. El. 1934. okt. 16., 2. évfolyam 216. sz. 1-3.
A magyar analfabétizmus aránya francia mértékkel mérve sem nagyon rossz. Adatközl. 1936. márc. 27., 4. évfolyam 72. sz. 1. /Forrás: Kovács Alajos: "Tallózás a francia népességi statisztikában. (Összehasonlítás a magyar adatokkal.)". In: Magy. Stat. Szemle, 1936. 2. sz. 101-111. p./
A magyarság műveltségi súlya a régi Magyarországon. Ism. 1937. márc. 26., 5. évfolyam 69. sz. 2-4. Táblával
F. F. Írástudatlanság és külterület. El. 1940. szept. 20., 8. évfolyam 193. sz. 6. Táblával
[MÓRICZ Miklós] M. M. Még mindig minden életkorban vannak írástudatlanjaink. El. 1944. febr. 24., 12. évfolyam 36. sz. 1-3. /Forrás: Szathmáry Gábor: "Az 1941. évi népszámlálás műveltségi adatai". In: 1943. 10-11. sz. 545-560. p./